1.fejezet/2.rész

*Hétfő,avagy az a nap amelyre örökre emlékezni fogok*
És eljött a nap.Az a nap amikor végre lezárhatom a múltat.Reggel izgatottan kelltem.Megnéztem az órát 6:12.Szuper.Már csak pár óra.A vonatom 10:55-kor indul.Felöltöztem.Belenéztem a tükörbe.Egy új lány nézett vissza rám.Egy vidám,mosolygos,csodás lány.Ez az új Kriszti.Lehet nektek ez egóssan hangzik,de na..rég mosolygtam és régen éreztem magamat ennyire felszabadultan.A meghit pillanatból a telefom csörgése zökkentett ki.Era hívott.
-Szia Kriszti.Csak azért hívlak,hogy megkérdezzem,hogy mikor megy a vonatod?
-Szia Era.10:50-kor.
-Ki mehetek veled?-kérdezte.
-Hát persze,hogy kijöhetsz.-mondtam boldogan.
-Hu,szuper.Akkor fél 10-re ott vagyok.Puszi.-köszönt el.
-Szia.-letettem.
Lassan telt az idő.Ahogy telt az idő,annál jobban kezdett előjönni a régi Kriszti.Gyorsan ittam egy pohár vizet.
És elérkezett a várt pillanat.Csöngettek.Félve nyitottam az ajtót.Nem akarok elmenni áá.
-Kriszti itt vagy?-kopogott Era.
Kinyitottam az ajtót.
-Era-öleltem meg,-izgulok.
-Hé,nyugalom.Jó lesz.-nyugtatott.
-De senkit nem ismerek.
-Kriszti már az első napon lesznek barátaid nyugodj le.Csodás személyiséged van,gyönyörű vagy.Jó barát.Mindenki ilyen barátra vágyik.-simította meg a vállam
Most jöttem rá,hogy nehezebb lesz a búcsú mint gondoltam.
-Úr isten,siessünk már óra 35.-törte meg a csendet.
Bepakoltunk a kocsijába majd elindultunk az állomás felé.Sajnos hamar odaértünk.
-Era én ne..-kezdtem bele,de félbe szakított.
-Ne is kezdj bele drága.Nem maradsz itt mész szépem abba az iskolába amiről már rég álmodtál.Szóval szépen kivonszolod a formás valagadat és felszállsz a vonatra-szállt ki és már nyította ki az ajtót.
Nagyon szeretem Erikát.Sose volt velem még ilyen.Ránéztem az órámra.10:40 volt.Sóhajtva kiszálltam.A böröndőmet magam után húzva mentem a vonat mellé.Erika mellém jött.Átölelt.
-Nagyon hiányozni fogsz.Hívj minden nap.És igérd meh,hogy nem kerülsz bajba és ha felszedsz valami jó kis pasit akkor valami normálissat és ne olyat mint Noel.-nevetett.
Ja,hát igen Noel.Róla csak annyit,hogy egy idióta.Megdugott aztán ott hagyott a raktárban.Szóval egy tipikus mai srác.
-Te is Era.Aztán látogass majd meg.-adtam egy puszit neki.Elkezdett könnyezni amire én is.
-Tisztelt utasaink.A vonat Pest felé 5 perc múlva indul-mondta a bemondó.
-Hát ez a nap is eljött.Szia Era.-szálltam fel a vonatra.
Sikerült minden cuccot felvinnem.Lehúztam az ablakot majd kihajolva integettem.
-Szia Kriszti.-órdított Era.És a vonat elindult.Könnyezve huppantam le.Sose gondoltam,hogy elhagyom Szegedet.De ez is megtörtént.
*A vonat út után*
Pár óra,oh kit áltattok rengeteg óra zögykölődés után végre elértem a 3.kerületbe.Egyenessen a megadott cím felé vettem az irányt.A kolesz felé.Széchenyi út 13.Ez lesz az új otthonom.Amikor odaértem egyszerűen elállt a lélegzetem.Egy csodás rendezett 6 emeletes kolesz láttam.
-Úr isten.-ájúldoztam.
Erőt vettem majd a bejárat felé vettem az irányt.
-Jó napot.-köszöntem.
-Oh maga az új diákunk Szegedről?-nézett rám kedvessen a portás.
-Igen,én.Krisztina vagyok de szólitson csak Krisztinek.
Átnyújtotta a kulcsokat,az órarendemet,egyen ruhákat,tornacuccot,házirendet.
Beszálltam a liftbe.Igen,igen itt még az is van.A szobám a 5./10.(5.emelet,10-es szoba)
Bementem.Valaki volt a szobában.Egy szőke hajú lány.
-Öhm..szia.Én vagyok az új szobatársad.-mosolyogtam,de válasz nem érkezett,-hahó.-fogtam meg a vállát.
-Jézus,de megijedtem.-ugrott egy nagyott a szöszi.
-Bocsi,csak nem figyeltél amikor bejöttem.Én vagyok az új szobatársad.A nevem Kriszti.
-Oh,szia Kriszti.Én Lili vagyok.-nyújtotta a kezét.
És ezzel a kézfogással kezdődött minden.Lehet új barátra találtam?Lili nagyon szimpatikus.
-Na és honnan jöttél?Hány éves vagy?Hanyadikos?Milyen szakra jársz?-lökte oda a kérdéseit.
-Debrecen,19,11. és divat.-válaszoltam.,-te?
-Szolnok,19,11. és szint úgy divat.Úr isten,de jó.Végre egy normális lány.-válaszolt.
-Miért?Szar az osztály?-kérdeztem.
-Ne is mond.Az összes lány szinte kiállhatna az utcasarokra.Igazából a fiúk jó fejek.-válaszolt.
Kogást hallottunk.
-Oh ez biztos Ricsi.-ugrált az ajtóhoz.
-Szia Ricsi.-ugrott a göndör srác nyakába.Szóval barátja van?
-Szia..sztok.Hát ő ki?-nézett Lilire.
-Oh,ő itt Kriszti.Most jött ide.Kriszti ő itt Ricsi.-mutatott be minket egymásnak.A fiú mosolygva méregetett.
-Szia.-nyújtotta a kezét.
-Szia.-fogadtam a kézfogást.
-Nekünk mennünk kell.-vágott közbe Lili.
-Lili miért nem hívod őt is?-mosolygott Ricsi.
Lili nem túl kedvessen nézett a fiúra,aztán rám.Láttam rajta,hogy kettesbe akar maradni vele.
-Nagyon fáradt vagyok.Ki is kéne pakolnom.-mondtam.
-Ne már.Gyere.Megismerkedsz az osztállyal.-kérlelt Ricsi majd megfogta a kezemet,-kérlek.
Na jó.Már az első fél órába választanom kell.Göndör vagy az új barátnőm?Jaj,ne.